Minden ami a kismamának a babának és a kisgyereknek kell!

90 mm hosszúra megnő, és az orvosok már magzatként beszélnek róla.


Terhesség - első trimeszter

A kismama számára is meghatározó korszak az első 12 hét. Hiszen az első trimeszter nagyon sokszor rosszullétekről, hormonváltozásról, lelkiállapot ingadozásról szól. Nem törvényszerű, de az egészséges terhesség gyakori mellékhatása.



Éppen elég lelkileg feldolgozni, felfogni az eseményeket, a rosszullétek sajnos egyáltalán nem könnyítik meg az újdonsült kismama életét. Különösen igaz ez az első terhességre, amikor minden új, izgalmas és elképesztő is egyben. A rosszullétek sokfélék lehetnek, és szinte minden terhesség más.
Első trimeszter tünetei

Általánosságban elmondható, hogy az alábbi tünetek a legjellemzőbbek, akár már a 6. héttől kezdve:
• hányás
• hányinger, émelygés
• székrekedés
• fejfájás
• szédülés
• gyakori vizelési inger
• leküzdhetetlen fáradtság
• bizonyos ételektől, italoktól való undor (pl: kávé)
• „kívánóság”, kínzó vágy bizonyos ételek, ízek után

A jó hír az, hogy ezek nagy része a 11-12. héten egyik napról a másikra, „mintha elvágták volna” elmúlik.
Első trimeszter vizsgálatai

A 12. hét végén még van egy fontos vizsgálat, ami lezárja a terhesség első trimeszterét. Ekkor kerül sor ugyanis az első hasi ultrahangra, amit az orvosok mérvadónak tekintenek a baba korának meghatározása szempontjából.



A kor meghatározáson túl, Down-kór szűrést is végeznek a magzat nyaki redő mérésével. Ha az érték 3 mm, vagy az alatti, akkor kicsi valószínűsége a Down-szindrómának, ha a jóval meghaladja a határértéket, akkor általában újabb vizsgálatok következnek.

Ha minden rendben volt a szűréssel, most már megnyugodhatsz: a második trimeszter sokkal kellemesebb része a terhességnek, hidd el, szinte felüdülés lesz az első három hónaphoz képest.

rt lássunk néhány tünetet, amit viszonylag gyakran tapasztalnak a szülés előtt álló anyák. A közeledő szülést kb. 2-4 héttel (sokadik babásoknál 1-2 héttel) fokozódó medencenyomás előzheti meg, mely miatt fájhat a szeméremcsont, a gáttájék és a hát, valamint nyilalló „szúrásokat” is tapasztalhatsz, mely a medencefenék izomzatából indul ki. Ennek oka a baba fejének beilleszkedése a kismedencébe. Ezzel a folyamattal párhuzamosan az egész pocak lejjebb ereszkedik, aminek köszönhetően ismét könnyebbé válhat a légzésed, megszűnhet a gyomorégésed, és visszatérhet az étvágyad. Megjegyzem, ennek ellenére az utolsó időszakban mégis a hízás leállása, sőt akár fogyás is tapasztalható. A méhszáj lazulásával erőteljesebbé válhat a hüvelyi folyás, illetve sűrű, nyákos, esetleg véres váladék formájában távozhat a nyakcsatornát védő nyákdugó, amire a méhszáj megnyílására lehet következtetni. Sokaknál rendszeresen hasmenés fordul elő. Különböző időpontokban és eltérő mértékben ugyan, de a legtöbb kismamánál jelentkeznek az ún. Braxton-Hicks-féle összehúzódások, vagyis a jósló fájások. Ezek célja, hogy kitágítsák a méh alsó szakaszát, lehetővé téve ezzel, hogy a baba feje beágyazódjon a kismedencébe. Jellemző rájuk, és főleg emiatt különböztethetők meg a valódi fájásoktól, hogy meglehetősen rendszertelenek. Ezek mellett számos szubjektív tünetet észlelhetsz, hangulati ingadozásaid lehetnek, vagy éppen rád törhet a „fészekrakási kényszer”.



A vajúdás kezdete – a szülés megindulása
A szülés alapvetően kétféle módon, fájástevékenység és/vagy magzatvízcsorgás formájában indulhat meg.

A szülőfájásokat sokmindenhez szokták hasonlítani (gyomorrontáshoz, menstruációs görcshöz, stb.), de van néhány jellemző, amely alapján biztos lehetsz abban, hogy megkezdődött a vajúdás. A jóslófájásokkal ellentétben az igazi fájások rendszeresek, nem múlnak el pl. helyzetváltoztatásra sem, hanem egyre intenzívebbek, egyre hosszabbak, és egyre sűrűbben jelentkeznek. Mérd a fájások és a fájásszünetek hosszát, így pontosan nyomon tudod követni őket! Jellemző még, hogy ekkor már nem csak az alhasi terület, hanem az egész méh fáj, és a fájdalom átterjed a hátra és a combokra. A fájások alatt általában a magzatmozgások is csökkennek, sőt olykor mozdulatlanná is válik a baba. Először szülő nők esetében a fájások kezdetétől 10-12 óra is eltelhet a gyermek megszületéséig, ezért nem kell sietni. A vajúdás kezdetén próbálj meg pihenni, lazítani, esetleg sétálj egyet! Figyeld az órádat, és 10 perces fájásokkal indulj el a kórházba!

A szülés megindulásának másik módja a magzatburok megrepedése fájástevékenység nélkül, azaz az idő előtti burokrepedés. Ilyenkor az átlátszó, szagtalan magzatvíz vastagabb sugár vagy kisebb szivárgó erecske formájában távozik. Azzal, hogy a magzatburok megreped, lehetőség nyílik a hüvelyből felszálló fertőzésre, mely a magzat méhen belüli infekcióját okozhatja, és életét veszélyeztetheti. Ezért a felszálló fertőzés megelőzése érdekében érdemes 2-3 órán belül beérni a kórházba, ahol, ha a spontán fájástevékenység nem indul meg, a burokrepedést követően 6 órán belül fájáskeltő infúzió adásával fájásokat provokálnak.

Megindult fájástevékenység mellett a magzatburok a szülések 60-70%-ában reped meg a tágulási szak valamely fázisában. Ennek elmaradása esetén a szülészek gyakran alkalmazzák az eszközös burokrepesztést, mivel ezt követően a fájástevékenység hatékonysága fokozódik.

et. Erre utal az újszülöttek veleszületett fogóreflexe is.

Az utóbbi évtizedekben lezajlott változások eredménye az, hogy manapság az újszülöttek, csecsemők gyakran a szüleiktől (édesanyjuktól) elkülönítve, saját szobában, saját kiságyban alszanak éjjel, nappal pedig járókába kényszerülnek.

Azonban az ember biológiai evolúciója nem tart lépést társadalmi-szociális fejlődésével, a babák továbbra is édesanyjuk közelében érzik magukat a legjobban. Természeti népeknél a babák hordozása ma is gyakori.


A hordozás mindenkinek jó

A hordozás az anya és gyermeke számára is sok előnnyel jár. A legfontosabb, hogy a baba folyamatosan biztonságban érzi magát a hordozó személy (leggyakrabban az édesanya) testén, hallja szívdobogását, folyamatos kontaktusban van vele. A hordozott gyermek a világot egészen más szemszögből látja, mint a kiságyban vagy járókában fekvők. Tulajdonképpen megfigyelhet mindent, amit az édesanya a mindennapi tevékenysége során végez, részese lehet a család életének, tapasztalatokat szerez. A hordozás segít abban, hogy a baba a világra nyitott, magabiztos kisgyermekké cseperedjen.

A hordozás során a gyermek egyensúlyérzékelő rendszere folyamatos ingereket kap, ezek pedig segítik az agy fejlődését, valamint a mozgásfejlődést. Mivel a baba teste viszonylag szorosan az anyáéhoz simul, izmai reagálnak az anyai test mozgása során létrejövő kis erőhatásokra, ezáltal az izomzat is folyamatosan fejlődik.

A hordozás az anya számára is sok előnyt rejt magában: nagy szabadságot ad, hiszen tulajdonképpen bárhová el tudunk így jutni, olyan helyekre is, amelyeket babakocsival nehéz megközelíteni. Ezen kívül szinte bármilyen házimunkát el tudunk így, a gyermekünkkel a testünkön végezni (ez alól talán csak a főzés és a vasalás lehet kivétel, de háti hordozással még ezek is megoldhatók). Eközben persze a gyermek is jól érzi magát, a hordozott babák kevesebbet sírnak, igényeiket finomabb eszközökkel is képesek anyjuk tudtára hozni. Hordozni nem csak az egészen pici babákat lehet, hanem a nagyobb, még ölbe vágyó gyerekeket is.


Sokféle eszköz van hordozásra

Többféle hordozóeszköz közül választhatunk, a legelterjedtebbek talán a különböző hordozókendők és a kenguruk. A kendők többféle hosszban (az anya testalkatától, hordozási pozícióktól függően), típusban és anyagban kaphatók. Rengetegféle kötési mód ismert, a baba elhelyezkedhet elöl és az anya hátán is; feküdhet is, de gyakoribb a függőleges pozíció.

Fontos, hogy a kendő minden oldalról megtámassza és viszonylag szorosan tartsa a baba testét, de sehol ne vágjon be; valamint hogy baba csípője és térde is hajlított tartásban legyen (ez segíti a csípőízület egészséges fejlődését). Nem ajánlott, hogy a gyermek kifelé forduljon hordozás közben, hiszen ez káros lehet a gerincre, mivel a hát természetellenes, homorú tartást vesz fel.

Ha úgy döntünk, szeretnénk jobban megismerkedni a hordozási módokkal, érdemes beiratkozni egy speciális tanfolyamra, vagy ellátogatni egy baba-mama klubba, ahol más szülőktől hasznos tapasztalatokra tehetünk szert.

a csecsemő bőrét a napi fürdetés és pelenkázás alkalmával, valamint mire érdemes fokozott figyelmet fordítanod az időjárás-változás függvényében.

Fürdetés

A baba fürdetése igazi kihívást jelenthet a kezdő szülők számára. A legtöbb újszülöttet naponta fürdetik, azonban sokan azon a véleményen vannak, hogy elég hetente 2-3 alkalommal. Bármelyik rendszerességet is választod, a testhajlatokat és a nemi szerveket célszerű naponta áttörölni egy nedves kendővel vagy szivaccsal. A sűrűn, valamint erős fürdető és tisztálkodó szerek túlzott használatával történő fürdetés kiszáríthatja, és akár károsíthatja is a baba érzékeny bőrét, ezért fokozottan figyelj oda a használt termékek minőségére!

● Fontos a megfelelő hőmérséklet! A babát mindig langyos (37-38°C fok körüli), és nem forró vízben fürdesd. Amikor a vizet beállítottad a megfelelő hőmérsékletre, engedj megfelelő mennyiséget a kádba (csupán 5-7 cm-t, hiszen a legfontosabb a biztonság) vagy használj babafürdető, műanyag kádat. A szoba/fürdőszoba hőmérsékletét szintén szabályozni kell, 25-26°C ideális a baba számára - így nem fázik meg, de nem is érzi kényelmetlenül magát a túl meleg miatt.

● Kizárólag babáknak készült termékeket használj! Vannak akik csak a tiszta víz használatát javasolják, azonban ez önmagában nem elegendő, hogy megfelelően tisztán tartsd kisbabád bőrét. Válassz inkább PH semleges termékeket vagy patikában kapható babafürdető kenőcsöt, de újszülöttek esetében (az első néhány hétben) ezeket is csak mértékkel használd.

● Töröld szárazra a baba minden testrészét! A vizes test gyorsan lehűl, ezért miután óvatosan kiemelted a babát a kádból takard be jó alaposan egy törölközőbe, fürdőlepedőbe vagy puha textilpelenkába, és óvatosan, finom mozdulatokkal töröld szárazra a bőrét. A hajlatoknak szentelj több figyelmet, mivel ezeken a helyeken a nedvesen maradt bőrfelület könnyen kipirosodik, és akár kellemetlen irritáció is kialakulhat. A fürdetést követően, kend be a kicsi egész testét babák számára készült, speciális testápolóval vagy olajjal, annak érdekében, hogy bőre megőrizze nedvességét és megelőzd annak kiszáradását.


Pelenkázás

Még a baba érkezése előtt célszerű eldönteni, hogy milyen típusú pelenkát szeretnél használni - eldobható vagy mosható változatot. A csecsemő pelenkázása a kezdő anyukák számára elsőre bonyolult műveletnek tűnhet, azonban egy kis gyakorlással hamar megtanulható, a modern eldobható pelenkáknak köszönhetően pedig csupán egy-két mozdulatot vesz igénybe. Az egyszer használatos pelenkák praktikussága ellenére egyre több anya dönt tudatosan a textilpelenka használata mellett, amely bár csak többé-kevésbé mondható környezetbarátnak (a mosáshoz sok víz, energia és még több mosószer szükséges) és használta időigényes, azonban hosszútávon gazdaságosabb és a baba bőréhez is kíméletes. Bármelyik típusú pelenka mellett is döntesz (vagy használhatod őket felváltva), a legfontosabb, hogy megvédd a baba bőrét a kiszáradástól és az irritációtól.

● Most is figyelj a megfelelő hőmérsékletre! A helységben legyen kellemes meleg, hogy a baba ne fázzon meg a pelenkázás ideje alatt. Jobb, ha a babát nem vetkőzteted le teljesen a művelet során, mert a kicsik nem igazán kedvelik, és érzékenyek a hitelen hőmérséklet-változásra.

● Legyen kéznél a popsikenőcs vagy a hintőpor! A baba székletének legnagyobb részét próbáld meg a pelenka elülső, tiszta részével eltakarítani, majd összehajtás után csomagold azt egy műanyag zacskóba. Ezután alaposan tisztítsd meg a baba bőrét a szennyeződésektől egy törlőkendő, nedves szivacs vagy vizes, puha textília segítségével. Erős szennyeződés esetén a babaolajos vatta segíthet az alapos tisztításban. A nemi szervek környékére fordíts fokozott figyelmet - kisfiúk esetében csak kívülről tisztítsd (a fitymát nem szabad felhúzni vagy mozgatni), kislányok esetében pedig a hüvely irányából a popsi felé haladva töröld meg. Miután a baba bőre tiszta és száraz, kend be a nemi szervek környékét és a popsit az erre használatos krémmel (a legjobb a természetes, illatanyag mentes készítmény), vagy használj hintőport. Ezeknek együttes alkalmazását célszerű kerülni, mivel árthat a baba érzékeny bőrének.

● Piros popsi és pelenkakiütés? Ha a baba pelenkáját rendszeresen cseréled és bőrét tisztán tartod, akkor a pelenkakiütés és az irritáció könnyen megelőzhető. A megelőző intézkedéseknek ellenére megtörténhet, hogy a baba popsija bepirosodik, kivörösödik. Ebben az esetben a gyakori pelenkaváltás, a meztelen rugdalózás, és az ülőfürdő nyugtatólag hat a bőrre, illetve különféle gyógyszertári készítmények is sokat segíthetnek a helyzeten.

● A méret a lényeg ... és a minőség! Vásárolj a baba számára megfelelő méretű pelenkát, amely kényelmes és nem zavarja őt a szabad mozgásban, ne kényszerítse lábait egészségtelen helyzetbe. A minőségre is fokozottan figyelj oda, mivel a műanyagot tartalmazó pelenkák hamar befüllednek és irritációt okozhatnak. A pelenkát mindig jól rögzítsd, hogy ne csússzon le a babáról és megvédje a ruháit az átnedvesedéstől és szennyeződéstől. Ha a baba sokat pisil, akkor az egy kicsit nagyobb méretű pelenka jobb választás lehet, mivel az nem feszül annyira a popsin és a levegőrétegnek köszönhetően megvédi azt a kipirosodástól.

Hogyan ápold kisbabád érzékeny bőrét?

Figyelj oda az időjárásra is!

● Nyáron a babát közvetlen napsugárzásnak csak a hat hónapos kora után tedd ki, a három hónapos kor alatt pedig egyáltalán ne vidd a napra! A napoztatást fokozatosan vezesd be a kicsi napirendjébe, kezdetnek az is elég, ha naponta csak 1-2 percet tölt napfürdőzéssel. Ezzel a módszerrel fokozatosan alakul ki a baba bőrének ellenálló képessége a napsugarak ellen, szervezete pedig értékes D-vitaminhoz jut. Használj kifejezetten babák számára kifejlesztett fényvédő krémet (árnyékban is) , amely legalább 30 faktoros védelmet nyújt, hipoallergén, illatanyagot és tartósítószert sem tartalmaz. Arra is ügyelj, hogy a babát ne öltöztesd túl, mert ennek köszönhetően úgynevezett melegkiütések jelenhetnek meg a bőrén. Ezek a bőrelváltozások ártalmatlanok, leginkább a tarkón, nyakon, combon és a hason jellemzőek, de kellemetlen viszketéssel járnak.

● Télen a száraz időjárás és a fűtés lehet rossz hatással a baba bőrének állapotára. A párásító készülék a babaszobában sokat javíthat a helyzeten, azonban ennek tisztítására és karbantartására fokozott figyelmet kell fordítanod, mivel a gombák és baktériumok könnyen elszaporodhatnak benne. A megfelelő folyadékpótlásról, a vitaminok és ásványi anyagok nagyobb mennyiségű beviteléről a téli hónapok alatt is gondoskodnod kell, hiszen a baba bőrének ápolása belülről kezdődik. A fürdetések alkalmával használj tápláló, gazdag ápolószereket, mint a babaolaj vagy speciális babafürdető, illetve kifejezetten a babák számára kifejlesztett krémeket és kenőcsöket, amelyek megóvják az érzékeny bőrt a kiszáradástól. A friss levegő nem csak a baba étvágyának tesz jót, hanem a bőrre is jótékony hatással bír.

● Tavasszal és ősszel az időjárás változó, ezért a babát rétegesen öltözteted az évszaknak megfelelően, annak érdekében, hogy néhány ruhadarab le- vagy felvételével megvédd a túlzott melegtől vagy a hidegtől.

szerek segítségével történik és semmilyen kellemetlenséggel nem jár.

újszülöttkori hallásvizsgálat
Az újszülöttek szubjektív hallásvizsgálata - reflex audiometria

Magyarországon a legtöbb szülészeten a mai napig elsősorban kézi módszereket alkalmaznak az újszülöttek hallásszűrése céljából. A nyugodt baba körül erős zajt keltenek valamilyen eszközzel - tapsolással, csettintéssel és más hasonló módszerekkel - majd figyelik a kicsi reakcióit.. Amennyiben az újszülött nem reagál szemrebbenéssel vagy fintorral a hangokra, akkor további vizsgálatokkal ellenőrzik a kapott eredményt. A magatartás megfigyelésén alapuló audiometria a szubjektív vizsgálatok csoportjába tartozik.

Az újszülöttkori hallásvizsgálat esetében az idejében történő felismerés kritikus, hiszen így a gyors diagnózist korán megkezdett terápia követheti. A veleszületett idegi halláscsökkenés súlyos betegség, hiszen ez nagy hátrányt jelent egy kisgyermek számára, hiszen a hallásnak hatalmas szerep jut a beszédértés és beszédfejlődés szempontjából.


Műszeres hallásvizsgálat - objektív vizsgálatok

A kézi eszközökkel történő hallásvizsgálat sok esetben nem bizonyul elégségesnek, hiszen ezáltal nem szűrhető ki, ha például csak az egyik fülére hall a gyermek, illetve az esetleges károsodás mértéke sem diagnosztizálható. A korszerű műszeres hallásvizsgálat segít pontosan kiszűrni a vezetéses és az idegi halláscsökkenés is. Ezek a vizsgálatok semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, ráadásul nem tartanak tovább pár percnél. Lássuk, milyen lehetőségek állnak a szülők rendelkezésére és melyik vizsgálat milyen célt szolgál. Ezeket objektív vizsgálatoknak nevezzük. Az újszülöttek esetében jellemzően az otoakusztikus emissziós tesztet alkalmazzák, de egyes intézményekben lehetőség van ABR vizsgálatra is.



Otoakusztikus emisszió (OAE) teszt

Az otoakusztikus emissziós módszer, vagyis OAE teszt azon az elven működik, hogy a belső fülben található csiga enyhe visszhangot kelt, amikor azt hanggal stimulálják. A vizsgálat során egy hangszórót és mikrofont tartalmazó apró készüléket helyeznek a baba fülébe. A készülék halk, kattanó hangokat bocsát ki, és méri a belső fülből érkező válaszreakciókat. Ezeket a visszaverődött hangokat számítógép segítségével elemzik és eldöntik, hogy szükséges-e további vizsgálat. Ezt a gyors és egyszerű vizsgálatot alkalmazzák általában az újszülöttek hallásszűrése esetén.

A vizsgálat pár perc alatt történik, és azonnali eredményt mutat. Ha a vizsgálat többszöri ismétlése után is kedvezőtlen az eredmény, az orvosok audiológiai vizsgálatot javasolnak majd. A tesztet célszerű akkor elvégezni, amikor a baba nyugodt, mivel a vizsgálati eredményeket nagyban befolyásolhatja, ha a baba épp nyugtalan vagy sír, illetve a hallójáratot fülzsír vagy magzatmáz zárja el. A vizsgálatot általában megismétlik, mielőtt másfajta hallásvizsgálatra küldenék a babát.



Agytörzsi válasz audiometria (ABR) vagy agytörzsi kiváltott válasz audiometria (BERA)

Az audiometria során lehetőség van a halláscsökkenés pontos mértékének meghatározására egy olyan elektronikus eszköz segítségével, amely képes meghatározott magasságú és erősségű hangok kiadására. A baba fülére egy speciális elektródás fejhallgatót illesztenek, amely a különböző magasságú hangokra adott agyi reakciót méri. Ez a vizsgálat kimutatja, hogy a hangfeldolgozás megfelelően történik-e, illetve segítségével megállapítható a hallásküszöb a mért frekvenciatartományokban. Az ABR vizsgálat újszölöttkorban is könnyen elvégezhető, hiszen a mérés során nincs szükség a gyermek aktív együttműködésére.

Az agytörzsi válaszok vizsgálatának (BERA) segítségével feltérképezhető a hallórendszer belső, idegi struktúráinak működése. Az ellenőrzés során a koponyáról az agy elektromos jeleit elektródákkal vezetik el, amely eredményeket rgy számítógép segítségével dolgoznak fel.



Impedancia mérés

Az audiológiai vizsgálatok során az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az impedancia-teszt. Az impedancia mérés a középfül működőképességét vizsgálja, tipanomentria és kengyelreflex-vizsgálat segítségével. A tipanometria segítségével feltérképezhetőek a középfülben középfülben kialakult elváltozások, segítségével megállapíthatóak az ott uralkodó nyomásviszonyok, hogy van-e folyadék a fülben, lyukas-e a dobhártya, valamint megbecsülhető a halláscsökkenés mértéke is (a reflexes izomműködés révén).

Az impedancia méréshez nincs szükség a vizsgált személy tevékeny közreműködésére, így ezt a módszert is gyakran alkalmazzák újszülöttek és csecsemők szűrésére.


Miért kell ilyen korán elvégezni a hallásvizsgálatot?

A tejes siketség vagy részleges halláscsökkenés kései felismerése kihat a gyermek testi és szellemi fejlődésére, hiszen a jó hallás elengedhetetlen feltétele a beszédfejlődésnek és beszédértésnek, ezáltal pedig a teljes értékű kommunikációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek is. A vizsgálatok hiányában a legtöbb szülő csak a gyermek kétéves kora körül veszi észre a hallászavart, így sok értékes időt veszít, amelyet akár az eredményes kezelésre is fordíthatott volna. A túl későn felismert halláscsökkenés hosszú távon olyan nehézségekhez vezet, mint a szociális elszigeteltség, önbizalomhiány, csökkenő tanulmányi teljesítmény, de akár súlyosabb lelki problémák is kialakulhatnak a következtében.

mények

Napjainkban egyre többet lehet hallani a kötelező védőoltások negatív hatásairól. Számos városi legenda, történet és tudományos tanulmány látott napvilágot, melyek mint az oltások hátrányairól és a mesterséges immunizálás mellékhatásairól számolnak be.

A gyermekorvosok és más szakértők szerint azonban aggodalomra semmi ok, hiszen védőoltások hiányában ezek a fertőző betegségek kialakulásának kockázata és veszélyei sokkal nagyobbak, mint az immunizálással járó esetleges szövődmények, vagy olyan kellemetlen mellékhatások, mint a beadást követő oltási reakció. Ezek a mellékhatások minden esetben kezelhetők, de célszerű gyermekedet hamar orvoshoz vinni, amint a tünetek jelentkeznek, mert akár még kellemetlenebb szövődményekhez is vezethetnek. Ezeket az enyhébb vagy akár komolyabb mellékhatásokat általában az oltóanyagban található idegen fehérje váltja ki, amelyik vivőanyagként szolgál, illetve több injekció egyidejű beadása is okozhat hasonló reakciót.

A védőoltások gyerekek imunizálását és immunrendszerük megerősítését hivatottak elősegíteni a különböző fertőző betegségekkel szemben. Az utóbbi évtizedekben az orvostudomány hatalmas lépéseket tett, és a védőoltásoknak köszönhetően ma már nem találkozhatunk olyan gyermekkori betegségekkel, mint a kanyaró vagy TBC.

Sok szülő nincs tisztában egy esetleges járvány következményeivel egy közösségre nézve, hiszen ma már nem is ismerik azokat a betegségeket, amelyek ellen védelmet nyújtanak ezek az oltások. Ennek egyik következménye az, hogy sok esetben inkább a mellékhatásokra és a védőoltások beadatásának elkerülésére koncentrálnak. Az érv a legtöbb esetben ugyanaz: még mindig nem ismertek a ma alkalmazott védőoltások hosszútávú és az elkövetkező generációkra gyakorolt hatásai. És valljuk be, ebben talán van is némi igazság... Ennek ellenére napjainkban a védőoltások jelentik az egyetlen megoldást számos súlyos betegséggel szemben, ezért ez a legtöbb, amit ebben az esetben egy szülő megtehet gyermeke védelmében.


Mit tehetsz gyermeked egészsége érdekében?

Mit tehetsz te, mint szülő gyermeked védelme és egészségének megőrzése érdekében? Először is azt kell megértened, hogy az orvosok többsége miért ragaszkodik a védőoltásokhoz és miért kötelező ezek beadatása.

Elsősorban magát a gyermeket védik meg számos súlyos lefolyású fertőző betegséggel szemben. Másod sorban pedig egy gyermek hamar kiszakad a szűk családi körből - bölcsődébe, óvodába, majd iskolába - vagyis közösségbe kerül. A fertőző betegségek hamar terjednek, gyermeked könnyen válik ezen betegségek hordozójává, ha nem kapta meg kicsi korában a megfelelő védőoltásokat.

Minden kötelező védőoltásnak megvan a megfelelő időpontja, amikor azokat be kell adatni a kicsiknek. Ezek nagyban függenek az oltás típusától és minden esetben évekig tartó kutatások és kísérletezések következtében lett megállapítva a leginkább megfelelő időszak. Van, amelyet rögtön születése után megkap a baba, és olyan is, amelyet csak általános iskolás korában.


A védőoltások alóli mentesség

Magyarországon a kötelező védőoltások beadatását közegészségügyi érdekből törvények szabályozzák. Ezek alól átmenetileg vagy véglegesen mentességet a kezelőorvos rendelhet el, de kizárólag különleges esetekben. Általában erre akkor kerül sor, ha a gyermek egészségi állapotát vagy meglévő betegségét a védőoltás valamilyen formában előreláthatóan károsítaná. A védőoltás megtagadásának szankciói lehetnek.

Több szülő is igényel hasonló mentességet gyermeke számára, melynek hátterében különböző okok húzódnak meg. Számos rémtörténetet hallani a ma alkalmazott védőoltások esetleges mellékhatásairól, hatástalanságáról, a jogok megsértéséről és olyanok is vannak, akik egész összeesküvés elméleteket képzelnek a kötelező oltások hátterébe. Természetesen ezek a szélsőséges nézetek leginkább egyedi esetek. Ezek a szülők legtöbb esetben a homeopátiát, gyógynövényes gyógyászatot és a táplálkozásterápiát jelölik meg, mint az immunizálás alternatívái.

A szülők legnagyobb többsége megérti a védőoltások szerepét és fontosságát, és az országos program keretén belül immunizálja gyermekét. A gyermekorvosoknak kötelességük teljes körű és megnyugtató információkkal és tájékoztatással szolgálni a szülőkben felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.

a az ismeretlenség bizonytalanságát és aggodalmait hordozza magában. Mik ezek, melyektől először megrémülünk, és mikor kell, ha kell orvoshoz fordulni?

Kiütések:
Apró pici fehér kiütések egészen újszülött korban megjelenhetnek az arcon, de leginkább az orron. Ezek az anyai hormonok működése révén alakulnak ki, teendő nincs vele, néhány napon belül elmúlnak. Nem szabad nyomkodni, lekaparni.

Anyatejes kiütések:
Apró piros kiütések elsősorban az arcon, de akár a mellkason is, melyek általában 4-6 hetes korban jelennek meg. Néha annyira sok és erős, hogy összefüggő, gyulladásos kinézete is lehet. Ennek oka, hogy az újszülöttek bélrendszere még éretlen, és emiatt nehezen dolgozza fel a szervezete az anyatejet. Hasfájósabb babáknál gyakrabban előfordul. Teendő nincs, magától néhány hét alatt elmúlik. Ha összefüggő lesz, és piros gyulladt hatást kelt, mindenképpen érdemes a gyerekorvosnál gyógykrémet felíratni.

Koszmó:
Elsősorban a fejtetőn, de nagyon gyakran a szemöldökön is megjelenik ez a sokszor pikkelyszerű, sárgás felrakódás. Ennek oka, hogy a baba szervezete a fejlődés során túl sok faggyút termel. Teljesen természetes folyamat, de oda kell figyelni rá, érdemes lehetőség szerint megelőzni, mert súlyos esetben felülfertőződhet.
Többször egy héten ne csak a hajlatokat, hanem a baba fejbőrét is olajozzátok, ha hámlik a szemöldökén, akkor az ujjatokat beolajozva ott is, és aztán fürdetőkrémes vízzel mossátok meg/le. Minden nap a fürdetés után érdemes frottír törülközővel óvatosan átdörzsölni, majd puha sörtéjű babahajkefével megfésülni.
Ha már kialakult, akkor a fürdetés előtt egy jó félórával érdemes jó alaposan beolajozni, és egy sapkát rátenni. Majd a fürdésnél akár mosdókesztyűvel megmosni, és aztán megtörülni, megfésülni. Nem kell, hogy elsőre megszűnjön, napról napra szebb lesz, meglátjátok. Nekem személy szerint az jött be, hogy az alapos olajozós fürdetés után a szoptatás közben, ujjal, finoman lekaparásztam neki, mert az olaj nagyon jól felpuhította. Gyönyörű lett utána.
Ha nem tudtok boldogulni vele, vagy már egészen vastag rétegben van a fejbőrén, érdemes a gyermekorvos tanácsát kérni, tud ajánlani, felírni szuper készítményeket, melyek segítenek, hogy mielőbb rendbe jöjjön.
Még annyit hozzátennék, hogy nem kell minden apró hámlást rögtön kezelésbe venni, mint mondtam, természetes folyamat, jó, ha hagyjuk a szervezetét is egy kicsit dolgozni.

A szülést követően általában két héten belül 8-10 kg – beleértve a babát is – súlyvesztéssel számolhatunk, továbbá a szülés során bekövetkező vérveszteség a vasraktárak tartalékaira is befolyással van. A szoptatás pedig még több energia-bevitelt igényel, mint a várandósság. Aztán a bevitt tápanyag a baba – eleinte még éretlen – emésztésére is hatással van. Tehát többszörösen szükség van az odafigyelésre, a minőségi étrend kialakítására.

Fontos tudni azt is, hogy szoptatás alatt nem szabad fogyókúrázni. Helyette érdemes és célszerű is mértéket tartani, és a 3. hónaptól pedig már lehet tornázni is. Tudom, hogy ebben az időszakban nem esik nehezünkre fél perc alatt megenni egy zacskó kekszet, vagy egy tábla csokit, ez természetes, de nagyon oda kell figyelni, hogy ez ne forduljon elő gyakran, hiszen a babának nem feltétlen a csokoládé összetevőire van elsősorban szüksége, sőt. Ha ránk tör az éhség, inkább igyunk mézes teát, együnk egy kis gyümölcsöt, egy joghurtot, vagy bármilyen kalóriaszegény ropogtatnivalót.

Az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebb is megvalósítani, hogy szánjunk időt az étkezésre. Ideális lenne öt alkalommal, de ha háromszor sikerül ülve ennünk és nem csak kutyafuttában eszünk valamit, hogy el ne ájuljunk az éhségtől, az már jó. Ebben diszkréten nagyon sokat tudnak segíteni a nagymamák, és az apukák. A másik fontos dolog pedig, a változatosság.

Az étrend elsősorban legyen fehérjedús, tartalmazzon sok friss zöldséget és gyümölcsöt, és omega-3 zsírsavat. Ne felejtsük el a legalább 2-3 liter folyadék napi fogyasztását sem.

Fehérjedús: húsok (elsősorban szárnyas), hal, tojás, kemény sajtok, natúr joghurtok, túró, olajos magvak, egyes hüvelyesek (pl. zöldbab)
Zöldség-gyümölcs: répa, zeller, cukkini, tök, cékla, sütőtök, saláta, spenót, sóska, alma, banán, mandarin, körte, szilva, szőlő
Omega-3 zsírsav: lenmagolaj, repceolaj, halfélék

Amit óvatosan együnk: brokkoli, borsó, karalábé, karfiol, kelbimbó, paprika, paradicsom, retek, tej, kivi, narancs, csokoládé
Az óvatosság azt jelenti, hogy ha például, készítesz egy rakott tésztát, amiben van valamennyi brokkoli, az nem gond. Vagy egy borsós csirkeragulevesből csak kevés borsót eszel, viszont a borsófőzeléket nem ajánlom. Vagy, ha a húsleves zöldségei között szerepel a karalábé, és eszel belőle egy darabot, semmi gond nem lesz tőle.
Hivatalosan fél liter tej a napi ajánlott mennyiség. Mivel sajnos a hasfájásban igen jelentős szerepe van, azt szoktam mondani a kismamáknak, hogy a reggeli tejeskávéhoz, vagy müzlihez természetesen még belefér. Egy masszívan hasfájós babánál viszont mellőzni kell.
Amit mindenképpen érdemes kerülni: gomba, újhagyma, fokhagyma, káposzta, bab, lencse, kukorica, szénsavas italok, erősen fűszeres, zsíros, füstölt ételek
A kerülendő és az óvatosságra intő ételeket a hasfájós időszak után szépen óvatosan nyugodtan próbáljátok meg bevezetni az étrendbe.
A listát saját tapasztalatokkal egészítsétek ki bátran! :-)

té válás folyamatához kell mindkét szülő jelenléte. Az apa hiánya szinte minden esetben kimutatható a gyerekek viselkedési normáiból.
Számomra a modern családtípusba illeszthető apa szerep az inkább elfogadható, hogy értsd miről is beszélek egy kis segítség.

Hagyományos típus: a férfi a családfenntartó szerepét tölti be, ő felel a család túléléséhez szükséges javak beszerzéséért. Ő a család feje, ő hoz döntéseket, ő irányít, egyben ő védi a családot a külső fenyegetésektől. A gyerekek szemében ő élvez nagyobb tekintélyt, ő a vezér, de az érzelmek terén az anyák kapnak nagyobb figyelmet.

Modern típus: a férfi és a női feladatok kissé összeolvadnak. Nem csak a férfi dolgozik, a létfenntartáshoz szükséges javakat ketten teremtik elő. A háztartásban és a gyereknevelésben lévő feladatok feloszlanak, a nők kiléphetnek a „házi rabszolgaságból”. A gyerekek érzelmileg közelebb kerülnek az apához.

A vezér szerepét azonban nem szabad elvenni a férfitól a modern stílus ellenére sem, ezt nem csak azért mondom, mert én is férfi vagyok. Ha a gyerek számára nincs meg az erős férfi szerep, összezavarodhat, és szellemileg lassabban fejlődik.

A tekintély kialakulásának hiánya pedig a későbbiekben számos konfliktus és baj okozója is lehet.

Fiúgyerekek nevelésénél az apa szerep fokozott figyelemmel bír, a fiú számára az apa jelenti a férfi mintát, tőle tanulják a férfias viselkedést. Csonka családokban és a folyton távollévő apás családokban hiányzik a férfi szerep, a gyerek így máshol fog mintaképet keresni, ez lehet a nagyapa, vagy egy közeli hozzátartozó, de rosszabb esetben az ideált jelentheti filmszereplő, reklám szereplő, vagy az utcáról valaki.
A nem megfelelő apa típus is veszélyeket rejthet, a gyerekek akarva akaratlanul is magukba szívhatják az erőszakos, italozó magatartást is, a rossz mintakép nagyon veszélyes. A verekedő agresszív gyerekek többnyire az agresszív vagy felelőtlen apatípusú családokból származnak.

Lány gyerek esetén a másság mivolta miatt is fontos szerepet kap az apa, segít elválasztani a női és férfi nemekről alkotott képeket. A későbbi táplálkozási problémák egy része is az apa szerep nélkülözésére vezethető vissza.
Az apaszerep hiánya okozza a gyerekekben az empátia hiányát is. Az apa nélküli csonka családokban, és nem megfelelő apás családokban a gyerek nem képes együtt érezni ember és gyerektársaival. Az apa váltja ki a gyerekekben az empatikus viselkedési képességet. Egy gyerek számára már csecsemőkorban is természetes az anyával történő osztozás és együttérzés, az apa ekkor még idegennek számít, aki felé már meg kell tanulni adni és érezni.

Az apa hiánya bizonytalanabbá teheti a gyerekeket, felnőve nem lesz elég önbizalmuk, eltűnhet az életükből a biztonságot jelentő stabil pont, az erős szerep tanít kitartásra, következetessége és fegyelemre.
Az apa nélkül nevelkedő gyerekek gyakrabban szoronganak, visszahúzódó félénk viselkedést mutathatnak közösségbe kerülve. A mai vad világban sajnos könnyen ki kezdik a sebezhetőnek vélt gyerekeket a társaik, lásd az egyre szaporodó iskolai veréseket, ahol az áldozat mindig egy szerény csendes gyerek.

A család hosszútávon csakis a kölcsönös megértés útján maradhat fenn, nem lehet erőszakosan kompromisszumok és bizonyos saját akaratból történő lemondások nélkül hosszú ideig együtt élni valakivel.

Egyetlen szerepkör és tevékenység se erőltethető rá a másik félre, ha ő azt nem vállalja fel. Egy férfit nem lehet szigorral apaságra bírni, az érzésnek belülről kell fakadnia, melyet csak növelni lehet külső pozitív hatásokkal és megfelelő támogatással.

Sajnos a mai korban a gyerekek több mint 11%-a kénytelen csonkacsaládban felnőni, részben anya és többségben apa nélkül!

tizni fog és nehezen szokja meg a kisebb jelenlétét, a vele való törődést, egyáltalán nem törvényszerű, hogy így történjen.

Megnehezítheti a szülők életét a kistestvér érkezése, ha gyermeküket nem készítik fel kellőképpen az eseményre. A közös babavárás életre szóló élmény lehet a kicsinek, és jó alapja a kisebb testvérrel való szeretetteljes kapcsolatnak.

Több mindentől is függ, hogyan reagál majd gyermekünk a testvérkéje érkezésére. Például attól, hogy a szülőknek van-e testvérük, és ha igen, milyen a kapcsolatuk. Számos eset bizonyítja, hogy ahol a szülők családjában szoros és jó a testvérek kapcsolata, ott ez a minta később a gyermekek számára.

Függ a nagyobbik gyermek reakciója attól is, hogyan fogadja a család az új jövevényt. Váratlanul éri a szülőket egy újabb, nem tervezett terhesség, vagy az első perctől fogva tudatosan készültek erre. Természetesen az is számít, a gyermekkel együtt készül-e a család a kisbaba fogadására, vagy csak sejti, érzékeli, hogy történik valami, amitől megváltozik mindannyiuk élete. Fel lehet készíteni a kistestvér fogadására csemeténket életkorának megfelelően.

Várjuk együtt a kis jövevényt!

A legegyszerűbb, ha az elejétől fogva tud a gyermek arról, hogy egy másik picur is a családdal van, csak még mama hasában. „Itt nő a pocakomban a kistestvérke.” Ez az egyik legegyszerűbb mondat, amivel bevezethető a téma. Ha még nem tud beszélni a kicsi, akkor is elraktározza az információt. A gyermeki lélek érzékeny kis radar.

Jó, ha ő is megérintheti anya pocakját, amikor a baba mozog, vagy megfordul. Legközelebb már magától fogja majd megsimogatni a pocit. Ha már tud beszélni a nagyobb, beszélhet is a kistestvéréhez, az anyaméh nincsen hangszigetelve. Így könnyebben megérti azt is, hogy már nem tudja anya felemelni és az ölébe ültetni. Ilyenkor öleljük át, pusziljuk meg.

Mutassuk meg a gyermekünknek, a húga vagy öccse hol fog aludni, hová tesszük a kiságyat. Hajtogassuk, pakoljuk együtt össze a ruhácskákat, kis takarókat, pelenkákat. Érdemes arról is beszélni, hogy milyen jó, hogy ő már nagyobb és tud anyának segíteni, mennyire büszkék vagyunk rá. Vigyük bevásárolni, amikor az újszülött érkezéséhez állítjuk össze az „alapfelszerelést” és kapjon ő is mondjuk egy új takarót, hogy érezze, ő is ugyanolyan fontos.

A baba fogadására való készülődés mellett amennyire csak lehet, ne borítsuk fel az életritmusát, a megszokott környezetéből ne szakítsuk ki. A testvére születése előtt ne hagyjuk a nagyszülőknél a gyerekünket, mert azt fogja gondolni, hogy a kicsi érkezése miatt nem akarjuk, hogy otthon legyen. Azt érezheti, ki akarjuk hagyni mindenből, a közös élményből, és már nem szeretjük úgy őt, mint addig.

A testvér érkezése

Az Anna és Peti című mesekönyvben Anna ajándékot kap a „kistestvérétől”. Egyáltalán nem rossz ötlet a nagyobbiknak ajándékot venni, amikor Anya és a kis újszülött hazaérkezik. Vegyünk egy játékbabát is a gyermekünknek, hogy babusgathassa, eljátszhassa, hogy ő is gondoskodik egy piciről, mint anya és apa.

Szeretik a felnőtt tevékenységeket utánozni a gyerekek, ne fosszuk meg attól az élménytől a fiúgyermekünket sem, hogy amíg anya vagy apa a kistestvérét teszik tisztába, ő is „tisztába tehesse” a babát. Van olyan kisfiú, aki, amikor testvére születik, igényli, hogy játék babakocsit tologathasson. Ennél szebben ki sem fejezhetné egy csöppség, hogy elfogadta a testvérét és részt vesz a család mindennapi feladataiban. Ettől ő még „fiús” marad!

Továbbra is kapjon egy kis külön figyelmet a nagyobbik, ha anya nem tud vele annyit foglalkozni, mint előtte, apa legyen mellette, és szervezhetnek ketten külön programokat: egy kis séta, egy kis játszótéri program, közös mese és játék. Ugyanúgy beszélgessünk rendszeresen a nagyobbal, mint a testvére születése előtt.

Ha kérdez a testvérkéről, őszinte, egyszerű válaszokat adjunk neki. Elmondhatjuk, hogy a kicsi nem tud még beszélni, és ha mondani akar valamit, akkor sír. Így könnyebben elfogadja, hogy sokszor éjjel is hangos a ház.

lődést, a karácsonyi ajándékok gyűjtögetését, még ha néha panaszkodunk is. A karácsony a legtöbb családban az év egyik fő ünnepe, nagy készülődéssel és bizony a kisbabás, kisgyerekes családoknál felmerül egy csomó egyéb szempont is, sőt veszély. Az alábbiakban ezeket igyekeztem összegyűjteni:

Mi legyen az ajándék a babának, kisgyereknek? A legfontosabb szempont, hogy a korának megfelelő legyen és elég egyet odaadni, legalábbis egyszerre. A kicsi nem fog jobban örülni, mert sok játékot kap, inkább csak zavart lesz, túlterheli, nem fog tudni vele mit kezdeni. Nagyon fog örülni egy ajándéknak is. Később, másnap majd megkapja a nagymamájét, következő nap a keresztanyjáét…így sokkal nagyobb lesz az öröme. Általános szabály, de többnyire tényleg igaz: a túl sok mindent tudó játékok nagy örömet okoznak és 3 nap múlva a láda mélyén végzik, mert unalmassá válnak. Az a jó játék, aminél a gyerek és anya fantáziájára van bízva a dolog nagy része és mindig lehet vele új játékot kitalálni. A másik hiba, amibe sokan beleesnek, hogy olyan játékot vesznek a kicsinek, amire ők vágytak anno. Soha ne feledd, nem magadnak veszed! De mielőtt túl izgulnád az ajándékozást, egy biztos, a kisgyerek mindennek örül és hogy beválik e a játék hosszú távon vagy nem, az most nem a legfontosabb szempont. Az öröm garantált, és Szent Este ez a legfontosabb. (Minden gyerek más: ami az egyik gyereknek nem köti le a figyelmét, az a másiknak lehet, hogy a kedvence lesz. Ezt előre kiszámítani nem igazán lehet.)
Vajon mit fog szólni a karácsonyfához? A legkisebbeket túlzottan nem izgatja, m